Pécsi Katalinnak

Lenni magyarnak.
Lecke feladva!
Tán lehetek más?
Vagy fokozandó
Lenne a jelző?
Még magyarabb vagy
Legmagyarabb is?
Állok a vártán,
Harcom a csendem,
Bennem a tájak,
Bennem az ízek,
Bennem a versek,
Bennem az ének,
Mind idekötnek.

S látom a társam
Távolodóban,
Messze sodorja
Őt a folyó, mely
Még eleinte
Gyenge patak volt.
Furcsa legények
Tánca körötte,
Ők hujogatnak,
Égre dobálják,
Ez neki tetszik,
Jár feketében,
És aki más színt
Hord, gyanu tárgya.
Ősi nemesség
Surrog a vérben,
Falra akasztva
Hajdani címer,
Ő, aki egykor
Tiszta, türelmes,
Intelligens volt,
Most bekeményít,
Szép szeme villan,
Szép szava fröccsen,
Ám ha szelíden
Kérdezem erről,
Földre letérdel,
Két keze tarkón,
Mintha talántán
Én fenyegetném.
Íme bukásom.
Mért ver az Isten?
Hogyha hibáztam,
Mit cselekedtem?
Állok a vártán,
Én tehetetlen,
Harcom a csendem,
Bennem a tájak,
Bennem az ízek,
Bennem a versek,
Bennem az évek…
Mind idekötnek.