(A Kis kece lányom fehérbe vagyon dallamára)
Távoli tájra
vitt el a lábam,
senki se érti,
hogy mit csináltam,
szemem alatt növekszik a
kéklő árnyék,
talán egyszer visszajövök,
várj még, várj még.
Nem vagyok szikla
egy helyben állni,
nem foglak téged
holtomig várni.
Úgy lobban ki a szerelem,
mint a szikra,
akárhogy is akarod, nem
gyullad vissza.
(Megjelent a Magyar Napló 2012. májusi számában, mely digitális változatban a www.digitalstand.hu/magyarnaplo címen érhető el.)








