Majoros Sándor ünnepi beszéde a Prózamaratonon

Majoros Sándor ünnepi beszéde a Prózamaratonon

Majoros Sándor

"Az irodalom, és különösen a prózairodalom tehát aranykorának küszöbén áll. Ugyanakkor, az érme mindig két oldalú..."

Tisztelt Közönség, Kedves Írók és Olvasók, Hölgyeim és Uraim!

Üdvözlöm önöket a Prózamaraton megnyitóján, ezen a különleges eseményen, mely az alkotás és az olvasás együttes ünnepe. A maraton szó mindannyiunk számára az akarat diadalának metaforája. Emlékeztet a történelem egyik hangsúlyos pillanatára, amelynek során egy örömteli hírt kellett eljuttatni Maratonból Athénba. A hírvivő, Phidippides, az utolsó leheletével adta át az üzenetet: Győztünk! Ez a bámulatos teljesítmény emelte ki a maratoni csatát a történelmi jelentőségű haditettek sorából, és helyezte abba a szárnyaló magasságba, ahol úgy tekintünk rá, mint a szabadságszeretet és az akarat együttes diadalára. A maraton tehát nem csak a fizikai teljesítményt jelképezi, hanem azt az erőfeszítést, amit a jó célok érdekében a közösség kompromisszumok nélkül kifejteni képes.

És most, itt, ezen az ünnepi alkalmon egy másfajta akaratpróba kezdődik. Mi nem versenyezünk, és nem is feszegetjük a teljesítőképességeink határait, hanem örülünk annak a folytonosságnak, amit a történetek az írott szó által közvetítenek. Van mit ünnepelnünk, hiszen a prózairodalom manapság az aranykorát éli. De vajon miért van ez így? Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ezt bővebben is kifejtsem.

Az internet és a digitális platformok nem csupán az információhoz, de az irodalomhoz való hozzáférést is demokratizálták. Az e-könyvek és az online könyvesboltok lehetővé teszik, hogy bárhol, bárki hozzáférjen a világ prózairodalmának remekeihez, nem egyszer területi vagy anyagi korlátozások nélkül. Kijelenthetjük tehát, hogy az internet és az e-könyvek terjedése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az írók könnyebben és gyorsabban juttathassák el műveiket az olvasókhoz, az online platformok és a közösségi média pedig lehetőséget terem az íróknak arra, hogy közönséget építsenek, és szélesebb körben terjesszék az üzenetüket.

Az online tartalommegosztók teret biztosítanak az írók és olvasók közötti közvetlen párbeszédhez. A visszajelzések, kritikák és értelmezések pedig mind hozzájárulnak az irodalom fejlődéséhez és gazdagodásához, valamint egy aktív, elkötelezett olvasótábor kialakulásához. Az írók ebben a közegben bátran kísérletezhetnek új narratív struktúrákkal, stílussal és nyelvi technikákkal. Az olvasók gyors és közvetlen visszajelzése valamint a multimédiás elemek használata mindennek fényében tovább növeli az irodalom gazdagodását és fejlődését.

A globalizáció és a kultúrák közötti párbeszéd lehetővé tette, hogy egyre több hang, történet és perspektíva kerüljön a középpontba. A prózairodalom ezáltal nem csupán egy vagy két kultúra kizárólagos tulajdona, hanem az egész emberiség közös öröksége. A mai prózairodalom rendkívüli mértékben sokszínű és inkluzív. Az írók mernek foglalkozni olyan témákkal, mint az identitás, a szexualitás és a szociális különbségek. A cenzúra és a kritika korlátai sok helyen megszűntek, ami szabadabb és bátrabb irodalmi kibontakozást tesz lehetővé.

A modern próza aktuális társadalmi, politikai vagy emberi jogi kérdésekkel is gyakran foglalkozik. Ezek súlya és fontossága az olvasók számára mindig aktuális, így a próza mélyebb megértést és elemzést kínál, mint bármely más média.

Az irodalom és más tudományok, például a pszichológia, a filozófia vagy a társadalomtudományok egyre inkább összefonódnak. A modern próza gyakran épít ezekre az alapokra, és olyan komplex kifejezésformákat hoz létre, amelyek nem csak szórakoztatnak, hanem tanítanak és inspirálnak is.

Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a néhány évvel korábban tapasztalt olvasási szokások a 21. század elején komoly változáson estek át, és ez az írói kreativitásra is hatást gyakorolt. A cenzúra eltörlése és a kritika enyhülése szabad teret ad az alkotóknak, hogy bátrabban és mélyebben járják be az emberi élmény és gondolkodás sokféleségét.

Az irodalom, és különösen a prózairodalom tehát aranykorának küszöbén áll. Ugyanakkor, az érme mindig két oldalú, és nem lenne fair, ha nem világítanánk rá azokra az aggályokra is, amelyekkel az a 21. századi prózairodalom szembesül.

A technológiai fejlődés és az online platformok megjelenésével napjainkban bárki íróvá válhat. Ez hatalmas lehetőség, de ezzel együtt jön a kihívás is: hogyan válasszuk ki az értékes tartalmakat a túláradó kínálatból? Az értékes művek könnyen elmerülhetnek a mennyiség óceánjában, ahol a tájékozódás nem a csillagok alapján történik, hanem olyan hatásmechanizmusok alapján, amelyek az informatikában, multimédiában és modern kommunikációs trendekben járatlan alkotóknak számára elérhetetlenek. 

Az azonnali publikálás lehetősége növeli az információáramlást, de nem mindig garantálja a minőséget. Sok író érzi a nyomást, hogy gyakran és gyorsan kell publikálnia, ami káros hatással lehet a művek kidolgozottságára. 

Egyre inkább tapasztalható a homogenizáció is, mert a globális kultúra terjedésével könnyen veszíthetünk azokból az egyedi, helyi hangokból, amelyek sokszínűséget és gazdagságot hoznak az irodalomba.

És végezetül, a kereskedelmi nyomást is meg kell említeni. Az irodalmi művek kereskedelmi sikere ugyanis befolyásolhatja az írói függetlenséget. Az a piac diktálta kényszer, hogy kötelező bestsellert írni, háttérbe szoríthatja az innovációt és a kísérletezést.

Ugyanakkor, a prózairodalom még mindig sok lehetőséget tartogat. Az új technológiák, az inkluzivitás és a sokszínűség iránti vágy, a kultúrák és a társadalmi változások keresztmetszete, mindez és még sok más inspirálja és formálja a mai írókat.

Az előttünk álló időszakban tehát nem csak új világokat fogunk megismerni és új karakterekkel lesz szerencsénk találkozni, hanem tanúi is leszünk az irodalom kihívásainak és a művészek bátorságának.

Mindez kiemeli a Prózamaraton rendkívüli fontosságát. Ez az esemény nem csupán egy fórum az írók és olvasók számára, hanem egy ünnep, amely bemutatja a prózairodalom lenyűgöző sokszínűségét és mélységét. A Prózamaraton egyedülálló módon hozza közelebb egymáshoz az embereket, az elképzeléseket, de még az ellentétes véleményeket is, hiszen itt a szó és az elbeszélés az, ami összeköt.

Kedves Közönség! Az előttünk álló órákban új világokat fogunk felfedezni, miközben a magyar prózában rejlő lehetőségeket kutatjuk. Az elhangzó gondolatok, a felolvasott történetek, az alkotói munkába nyert betekintés megmutatja, hogy a prózairodalom ma is az emberi lélek és szellem egyik legkiválóbb megnyilvánulása.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. Kívánok mindenkinek inspiráló és emlékezetes Prózamaratont!