A Magyar Napló októberi lapszáma a hagyományainkhoz hűen az 1956-os forradalom és szabadságharc jegyében készült. A tárgyukban illeszkedő és élen álló szépírásokat követően N. Szabó József tanulmányában a politika és a tudományos elitek viszonyát vizsgálja a kommunista diktatúrát megelőző politikai pluralizmus korszakában. Marin Georgiev bolgár költő esszéjének részletében (Győztesek és legyőzöttek) a magyar forradalomra emlékezik. Boros Erika tanár, irodalomtörténész 1956 őszének Brassóban megélt napjait, tapasztalatait idézi meg. Kovács István esszéjében a Csoóri Sándorral való, személyiségformáló találkozásairól olvashatunk. Monostori Imre tanulmányát Németh László Eklézsia-megkövetés című drámájának szentelte, amely klasszikusan szép példája a legszemélyesebb írói élményvilág, a felhalmozott szellemi tudás és tapasztalat, valamint a művészi objektiváció sikeres ötvözetének. Csender Levente íróval új kötetének, az Örök utcának megjelenése alkalmából Király Farkas készített kis interjút. A Nyitott Műhely rovatban a 60. születésnapját ünneplő Turczi István írót, költőt, műfordítót Zsille Gábor kérdezi az időszerű feladatokról és az elmúlt esztendők számvetéséről. Az összeállításban továbbá Marin Georgiev, Pusztai Zoltán, Tóth Csilla, Tönköl József, Turczi István, Vasadi Péter, Zalán Tibor versei, valamint Both Balázs, Csender Levente, Oravecz Imre és Reisinger Attila prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Pósa Zoltán Lila tricikliturgia, Vitéz Ferenc vitéz 250, Bank Barbara Recsk. A magyar internálótáborok története 1945–1953; A szuezi válság és Magyarország – 1956, Kiss Dávid A Munkásőrség története és előzményei és Ország György Honvágy egy ősz után című köteteiről olvashatunk. Lapszámunkat Kiss Iván grafikusművész alkotásainak, valamint Kiss Adél, Oláh Katalin Kinga és Oláh Mátyás László Ötvenhatos hősök arcképcsarnoka című kollekciója darabjainak reprodukcióival illusztráltuk, amelyek mellett közzétettük Wittner Mária egykori szabadságharcos megnyitóbeszédét.