A Magyar Napló februári számának élén Jánosi Zoltán lapkezdő jegyzete áll, amely a Magyar Kultúra Napja és a trianoni békediktátum 100. évfordulója szemszögéből idézi meg Kölcsey Ferenc Himnuszát: „A mű történelmi koncentrátuma, az Istenre s a magyarságra figyelő szelleme ismertté válásának évétől (Aurora, 1829) egyre több honfitársának: százezreknek, majd millióknak adott erőt, irányt személyes és közösségi ügyeikben. (…) Mintha 19. és 20. századi történelmünk sötét szakaszai mind Kölcsey Hymnusát fosztogatták volna.” Karádi Zsolt Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes baráti viszonyát tekinti át tanulmányában: „A két író közötti szellemi kapcsolat mindenképpen figyelemre méltó, mert aligha lehet elképzelni két ellentétesebb karakterű szerzőt.” Csorba Csaba történész az utolsó királykoronázás ceremóniamesterének, gróf Bánffy Miklósnak a sokoldalú (politikai, művészeti, irodalmi és diplomáciai) pályáját rajzolja meg írásában, kiemelve külügyminiszterségének időszakát gróf Bethlen István kormányában a trianoni döntést követő, 1921–22 közötti súlyos időkben: „Azon a délutánon, midőn a magyar külügyi tárcát vállaltam, egyetlen programpontot szögeztünk le: azt, hogy meg kell próbálnunk az utódállammal fölvenni a kapcsolatot, és legalább valamelyikkel barátságos szomszédi viszonyt teremteni” (gróf Bánffy Miklós visszaemlékezése). A lapszámban továbbá Báthori Csaba, Czigány György, Karácsonyi Zsolt, Kürti László, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Ószabó István, Sütő Csaba András, Székelyhidi Zsolt, Szőcs Géza versei, valamint Győry Domonkos, Kállay Kotász Zoltán és Urbán Péter prózái szerepelnek. Simon Adri Berta Zsolt íróval készített kis interjút a Szomjas Szűz című, új kötetéről. Közöljük továbbá Ágh István laudációját Serfőző Simon Arcunk az ég című verseskötetéről, amely tavaly elnyerte Az év legjobb könyve díjat a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának részéről. Lajtos Nóra Görömbei András irodalomtörténész professzor emlékezetének szentelte írását, aki idén lenne 75 éves: „A gerincesség nem ismer kiskapukat, kibúvókat a felelősségtudat vállalása alól. Görömbei András írásai sorra ezt az író- és költőmodellt részesítik előnyben, amely biztos azonosságtudattal, őszinte nemzeti lelkülettel és irodalomszerető emberi attitűddel rendelkezik.” A Nyitott Műhely rovatban Stifner Gábor beszélget Horváth Sándor Domonkossal, a győri megyei könyvtár, valamint az idén 20. születésnapját ünneplő Győri Könyvszalon igazgatójával a könyvek, az írott szó kultúrában és életünkben betöltött szerepéről, jövőjéről, a könyvtárak és a Győri Könyvszalon jelentőségéről. Könyvszemle rovatban Serfőző Simon Arcunk az ég. Összegyűjtött versek 1959–2019, Nagy András Ember tervez…, Vörös István A szabadság első éjszakája, Andrásfalvy Bertalan Jövőnk gyökerei. Írások a népművészetről című kötetéről olvashatunk, továbbá a Magyaróra 2019. első számáról. Lapszámunkat Árkossy István grafikus, festőművész alkotásainak reprodukcióival illusztráltuk – az új képsorozatról egyúttal a szerző műhelynaplóját is közzétettük.